-
Peter Drucker - Önmagunk menedzsmentje
A héten (továbbra is a GTD ajánlása alapján) folytatjuk Az esszenciális Drucker feldolgozását. A menedzsment alapokért nyugodtan vissza lehet lapozni – de ha az már pipa, akkor rátérhetünk az egyén, vagyis önmagunk menedzsmentjére. Szerintem ez lesz az a rész, amit a legtöbben ténylegesen hasznosíthatunk a mindennapjainkban, úgyhogy essünk is neki! Tovább »
-
Peter Drucker - Menedzsment alapok
Az “Intézz el mindent!” önmagunk menedzsmentjével foglalkozott. Az ajánlásai közül pedig Peter Drucker neve emelkedett ki a legjobban, aki a menedzsment terén eléggé ismert (és elismert). Munkássága áttekintéséhez a legkézenfekvőbb kezdőpont Az esszenciális Drucker, ami számos publikációja legjavát válogatja össze egy folytonosra szerkesztett gyűjteménybe. Tovább »
-
Yuval Noah Harari - Homo Deus
A héten Yuval Noah Harari – Sapienséhez kellett “társat” választanom, ami nem volt túl nehéz. Mivel nagyon bejött a szerző stílusa és meglátásai, ezért most nyilván (a Sapiens kvázi folytatásaként kikiáltott) Homo Deus kerül górcső alá. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy ez a könyv a múlt helyett már a jövőre koncentrál, de a leghangsúlyosabb nem titkoltan a jelen. Most kell ugyanis azokat a döntéseket meghoznunk, egyéni és faji szinten, amik egy bizonyos jövőképhez (vagy esetleg pont hogy nem oda) vezetnek majd. Tovább »
-
Joseph Campbell - A hős útja
A nyári “szabadságról” visszatérvén folytatjuk a szokásos olvasgatásunkat. Mai célpontunk (Steven Pressfield – A művészet háborúja ajánlása alapján) Joseph Campbell életművének legjava. A hős útja Campbell életén keresztül mutatja be munkássága főbb eredményeit – és hogy a meglátásait alkalmazva hogyan kormányozhatjuk mi is egy autentikusabb irányba az életünket. Tovább »
-
A tökéletlenség védelmében...
…avagy hogy falazok magamnak egy hét “szabit”. Tovább »
-
Baltasar Gracián - Az életbölcsesség kézikönyve - 2
A héten (nem meglepő módon) folytatjuk Baltasar Gracián – Az életbölcsesség kézikönyve című gyűjteményét. Múlt héten már tárgyaltunk ugye egy adagot, de bizony van ott még egy pár jótanács, amit érdemes érintenünk! Tovább »
-
Baltasar Gracián - Az életbölcsesség kézikönyve - 1
A hatalom 48 törvényéhez megint csak elég könnyű volt párt találni, mert szinte az összes fejezetben ez a csávó jött szembe, akinek egyszerűen mindenre is volt egy frappáns beszólása. Utána néztem hát egy kicsit: Baltasar Gracián – magyarosan Gracián Boldizsár, de hát na, az fele olyan menőn sem hangzik – egy spanyol Jezsuita szerzetes és filozófus volt az 1600-as években, akiről később még Schopenhauer és Nietzsche is elismerően beszélt. És ha már létezik egy különálló, 300 frankón idézhető jótanácsot tartalmazó gyűjteménye (Az életbölcsesség kézikönyve), akkor természetesen az lesz a következő áldozat. Tovább »
-
Bagdy Emőke - Pszichofitness
A Frankl-ös pszichológiai kapcsolaton keresztül erre a hétre Bagdy Emőkétől terveztem becsempészni valamit. Pszichofitness című hangoskönyvét Pestre menet hallgattam még hónapokkal ezelőtt, és nagyon tetszett! Megismerkedhetünk benne a stressz fajtáival, az ártalmas következményeivel, és a helyes kezelésének pár pofon egyszerű módjával. De én még ezektől teljesen függetlenül is bátran ajánlanám mindenkinek, hiszen a dokinőnek olyan beszédstílusa és kifejezés-palettája van, hogy időnként szarrá röhögtem magam. Tovább »
-
Bertrand Russel - A nyugati filozófia története - 1
Russel meglátása szerint vallási/etikai és tudományos szemlélet is kellett a filozófia kialakulásához. Amit biztosan tudunk, az tudomány; ami teljesen bizonytalan, az teológia. A filozófia pedig tulajdonképpen a kettő közötti “senki földje”. Ha csak arra figyelünk, amit tudunk, akkor könnyen elfelejthetjük, hogy mi mindent nem tudunk és akár nem is tudhatunk – úgy pedig lazán elmegyünk az élet fontos dolgai mellett. Ha viszont csak valamilyen dogmára hagyatkozunk, akkor ál-tudással fedjük el a tudatlanságunkat. Szóval ez a bizonyos senki földje fontos lehet az egyszerű földi halandók számára is. Tovább »
-
John Stuart Mill - A szabadságról
John Stuart Mill kb. mindenről írt a filozófiai problémák területén belül, és a tetejébe mindegyikhez értett is. Alapfilozófiája a haszonelvűség, vagyis hogy úgy kell élni és cselekedni, hogy az a legtöbb élőlénynek a legnagyobb boldogságot hozza. Viszont kortársai (az 1800-as évek első felében, kb. mint Thoreau Amerikában) igencsak be voltak ragadva a szokás hatalmába: mindenki legyen egyforma, és mindenki akarjon is egyforma lenni. Ehelyett ő arra biztat, hogy merjünk kísérletezni az életünkkel – hogy objektíven megláthassuk, mitől is lennénk igazán boldogok. Tovább »