-
Joseph Campbell - A hős útja
A nyári “szabadságról” visszatérvén folytatjuk a szokásos olvasgatásunkat. Mai célpontunk (Steven Pressfield – A művészet háborúja ajánlása alapján) Joseph Campbell életművének legjava. A hős útja Campbell életén keresztül mutatja be munkássága főbb eredményeit – és hogy a meglátásait alkalmazva hogyan kormányozhatjuk mi is egy autentikusabb irányba az életünket. Tovább »
-
A tökéletlenség védelmében...
…avagy hogy falazok magamnak egy hét “szabit”. Tovább »
-
Baltasar Gracián - Az életbölcsesség kézikönyve - 2
A héten (nem meglepő módon) folytatjuk Baltasar Gracián – Az életbölcsesség kézikönyve című gyűjteményét. Múlt héten már tárgyaltunk ugye egy adagot, de bizony van ott még egy pár jótanács, amit érdemes érintenünk! Tovább »
-
Baltasar Gracián - Az életbölcsesség kézikönyve - 1
A hatalom 48 törvényéhez megint csak elég könnyű volt párt találni, mert szinte az összes fejezetben ez a csávó jött szembe, akinek egyszerűen mindenre is volt egy frappáns beszólása. Utána néztem hát egy kicsit: Baltasar Gracián – magyarosan Gracián Boldizsár, de hát na, az fele olyan menőn sem hangzik – egy spanyol Jezsuita szerzetes és filozófus volt az 1600-as években, akiről később még Schopenhauer és Nietzsche is elismerően beszélt. És ha már létezik egy különálló, 300 frankón idézhető jótanácsot tartalmazó gyűjteménye (Az életbölcsesség kézikönyve), akkor természetesen az lesz a következő áldozat. Tovább »
-
Bagdy Emőke - Pszichofitness
A Frankl-ös pszichológiai kapcsolaton keresztül erre a hétre Bagdy Emőkétől terveztem becsempészni valamit. Pszichofitness című hangoskönyvét Pestre menet hallgattam még hónapokkal ezelőtt, és nagyon tetszett! Megismerkedhetünk benne a stressz fajtáival, az ártalmas következményeivel, és a helyes kezelésének pár pofon egyszerű módjával. De én még ezektől teljesen függetlenül is bátran ajánlanám mindenkinek, hiszen a dokinőnek olyan beszédstílusa és kifejezés-palettája van, hogy időnként szarrá röhögtem magam. Tovább »
-
Bertrand Russel - A nyugati filozófia története - 1
Russel meglátása szerint vallási/etikai és tudományos szemlélet is kellett a filozófia kialakulásához. Amit biztosan tudunk, az tudomány; ami teljesen bizonytalan, az teológia. A filozófia pedig tulajdonképpen a kettő közötti “senki földje”. Ha csak arra figyelünk, amit tudunk, akkor könnyen elfelejthetjük, hogy mi mindent nem tudunk és akár nem is tudhatunk – úgy pedig lazán elmegyünk az élet fontos dolgai mellett. Ha viszont csak valamilyen dogmára hagyatkozunk, akkor ál-tudással fedjük el a tudatlanságunkat. Szóval ez a bizonyos senki földje fontos lehet az egyszerű földi halandók számára is. Tovább »
-
John Stuart Mill - A szabadságról
John Stuart Mill kb. mindenről írt a filozófiai problémák területén belül, és a tetejébe mindegyikhez értett is. Alapfilozófiája a haszonelvűség, vagyis hogy úgy kell élni és cselekedni, hogy az a legtöbb élőlénynek a legnagyobb boldogságot hozza. Viszont kortársai (az 1800-as évek első felében, kb. mint Thoreau Amerikában) igencsak be voltak ragadva a szokás hatalmába: mindenki legyen egyforma, és mindenki akarjon is egyforma lenni. Ehelyett ő arra biztat, hogy merjünk kísérletezni az életünkkel – hogy objektíven megláthassuk, mitől is lennénk igazán boldogok. Tovább »
-
Seneca - Erkölcsi levelek - 2. felvonás
A múlt héten Lucius Annaeus Seneca sztoikus jótanácsait szedtük csokorba önfejlesztés, fókusz, tanítás és elfogadás témakörökben. Ezekhez szeretném most hozzátenni a kimaradt négy területet, név szerint a minimalizmust, a társadalmi beilleszkedést, a barátságot és a halál helyes kezelését. Tovább »
-
Seneca - Erkölcsi levelek
Gyakran ajánlott olvasási “módszertan”, hogy igyekezzünk minden könyv esetén legalább egy-egy hivatkozott/kapcsolódó kötetet is elolvasni. Úgy döntöttem ezért, hogy az első, mindent (nagyon felületesen) érintő adag végeztével futok még egy kört – az eddigi könyvek hivatkozásai alapján. Első állomásunk ugye Marcus Aurelius elmélkedésekkel teli naplója volt, vagyis a mostani célunk az ott tanultakat továbbgondolni. Erre pedig kiválóan alkalmas Lucius Annaeus Seneca – Erkölcsi levelek című gyűjteménye. Tovább »
-
George Orwell - 1984
Az “Olvassunk mindent is!” projekt lekerekítéseként ez a hét alkalmat adott, hogy – mint a Bevezetőben is említettem – egy “jelentősebb (de eddig valahogy kimaradt) fikció irányába is nyissak”. Sokat nem kellett keresgélni mert (szégyen szemre) sorban állnak az olyan művek, amiket már régóta tervezgetek. Ezek között is első Gerge Orwell – 1984 című könyve, ami egy 2. világháború utáni klímában (1948-ban) íródott, igencsak sötét előrevetítés (1984-re). Tovább »